A házirend a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény, - továbbiakban Szociális Törvény - a végrehajtása tárgyában kiadott a személyes gondoskodást nyújtó szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000.(I. 7.) SzCsM rendelet – továbbiakban rendelet - és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet – továbbiakban Korm. rend. -  és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet alapján készült.

Az Intézmény a feladatait úgy végzi, hogy az ellátást igénybe vevők számára biztosítsa az őket megillető alapjogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartását, különösen

• az élethez, az emberi méltósághoz, 

• a testi épséghez, 

• a testi és lelki egészséghez való jogot

1. A házirend célja

A házirend célja, hogy meghatározza az Ilona Aranykor Szociális Gondozó Nonprofit Közhasznú Kft – továbbiakban Intézmény - belső rendjét és tájékoztasson az alapvető szabályokról, ezáltal egyaránt védje az egyéni és közösségi érdekeket.

A házirend szabályozza a Gondozottak és a dolgozók kapcsolatát, tartalmazza az együttéléshez nélkülözhetetlen normákat, hogy ezzel biztosítsa az intézményben élők számára a nyugodt, békés légkört.

A házirend szabályozza az intézményi ellátás igénybevételét, a fizetendő intézményi és személytérítési díjakkal kapcsolatos szabályt, az intézmény napirendjét, az intézmény által nyújtott szolgáltatások körét, a lakók és a dolgozók kapcsolatát, az érdekképviselet módját, a vagyonvédelem, kártérítés módját, az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályait, valamint az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait.

A házirendben szabályozásra került:

• az együttélés szabályai

• az intézményből való eltávozás és a visszatérés rendje,

• az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályai,

• az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak köre,

• az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai,

• a ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és a textília tisztításának és javításának rendje,

• az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai,

• az egyéni és a közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok,

• az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások körét és térítési díja

• a korlátozó intézkedések elrendelésére vonatkozó szabályokat,

• továbbá az érdekképviseleti fórum működésének és választásának részletes szabályai.

A házirend betartása az intézetben lakókra és dolgozókra nézve egyaránt kötelező. E házirend alkalmazásában:

• Gondozott: az intézménybe kérelem alapján beköltözött jogosult

• Fenntartó: Ilona-Aranykor Szociális Gondozó Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság

• Intézmény: Ilona-Aranykor Szociális Gondozó Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság által működtetett otthon (idősek otthona, - pszichiátriai betegek átmeneti otthona). 

• Kötelezett: a Gondozott tartására köteles és képes személy

• Gondnok: a Gondozott cselekvőképességét korlátozó, illetve kizáró határozat alapján a gyámhatóság illetve bíróság által kijelölt személy 

2. A házirend hatálya

A házirend személyi hatálya kiterjed az Idősek Otthonában, és a pszichiátriai betegek átmeneti otthonában lakó gondozottakra, (függetlenül attól, hogy végleges vagy ideiglenes jellegű elhelyezésben részesülnek-e), 

• foglalkoztatott alkalmazottakra, 

• munkát végző külső szervek dolgozóira, 

• tartózkodó látogatókra és valamennyi, az Otthonban megforduló személyre.

A házirend

• az gondozottak és hozzátartozóik vonatkozásában az intézményi jogviszony,

• a munkavállalók esetében a munkaviszony kezdetekor,

• az Intézménynél nem munkaviszonyban lévő dolgozók vonatkozásában az Intézmény területére való belépéskor, 

• a látogatók esetében az Intézménybe lépéskor lép hatályba.

A házirend területi hatálya:

• A házirend előírásait az Intézmény területén, azon magatartási szabályait, melyek értelmezhetőek az Intézményen kívül is – az Intézmény által szervezett programok, foglalkozások esetében – az Intézmény területén kívül is alkalmazni kell.

3. A házirend alapelve

Az intézmény a feladatainak ellátása során biztosítja az ellátást igénybe vevők számára az őket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartását, különös figyelemmel:

• az élethez, emberi méltósághoz,

• a testi épséghez,

• a testi és lelki egészséghez való jogot

4. A házirend nyilvánossága

A házirendet nyilvánosságra kell hozni, amely nyilvánosságra hozatal módjai az alábbiak: 

• kifüggesztés faliújságon

• el kell helyezni a lakószobákban, közös helyiségekben, jól látható helyre 

• a házirend egy példányát a Gondozott illetve Gondnoka/Hozzátartozója részére át kell adni.

A házirend változásakor a házirendet ismételten nyilvánosságra kell hozni a fentiek szerint.

1. Az intézmény napirendje

Az Intézményben – az egyes étkezésekre és a csendes pihenőre meghatározott időszakokat kivéve - nincs kötött napirend.     Az intézmény többszemélyes elhelyezést biztosító szobáiban elhelyezett Gondozott a szobát nem kizárólagosan birtokolja, viselkedésével, mozgásával mindig figyelemmel kell lennie a szobában elhelyezett többi Gondozottra. Az intézmény lakója más lakók által használt lakószobában csak az ott lakók együttes beleegyezésével tartózkodhat.

Az intézmény valamennyi Gondozottjával szembeni elvárás, hogy az intézmény által nyújtott ellátást az intézményi jogviszony fennállásának teljes időtartama alatt az általános jogi- és szokásnormák betartása mellett, a társadalmilag elfogadott, pozitív értékrend figyelembevételével, lehetőség szerint társai nyugalmának megzavarása nélkül vegye igénybe. 

• Felkelés időpontja

Egyéni igény szerint változó, de a Gondozottak korai felkeléssel társaik nyugalmát nem zavarhatják és időben kell érkezniük a reggelihez. Napközben minden lakó igénye szerint pihenhet.

• A délutáni csendes pihenő javasolt időpontja: 14-16 óra között

Azok a Gondozottak, akik nem igénylik a csendes pihenőt, tevékenységükkel nem zavarhatják társaik nyugalmát.

• A Lefekvés időpontja 

Egyéni igény szerint változó. A korábban lefekvők nyugalma érdekében azok a Gondozottak, akik később fekszenek le, lefekvéskor szobatársaikat nem zavarhatják.

• Rádió, televízió, olvasás 

A rádiót és a televíziót a Gondozottak egymás zavarása nélkül használják. A lámpák, olvasólámpák használata a szobatársak közös megegyezése alapján történik, de legkésőbb 22 órakor a szobákban le kell oltani a villanyt. Ezt követően csak a társalgóban lehet rádiózni, tévézni vagy olvasni.

• Közös helyiségek használata

A Gondozottak az Intézmény közös használatú területén (társalgó, folyosók, udvar) szabadon mozoghatnak.

• Étkezés 

Az Intézmény napi háromszori étkezést – ebből legalább egy alkalommal meleg ételt – biztosít.

A Gondozottak egészségi állapotának megfelelően – orvosi javaslatra – diétás étkezést, pépes étrendet, illetve a cukorbetegeknek speciális étrend szerinti étkezést is nyújt.

Az étkezések időpontjai:

• reggeli: 8-9 óra között

• ebéd: 12-13 óra között

• uzsonna: 15 óra 30 perc

• vacsora: 17-18 óra között

Az étkezések időpontjához a Gondozottaknak lehetőség szerint alkalmazkodni kell.

Az ételt a fekvő Gondozottak és azok, akik ezt külön igénylik, a szobájukban kapják meg.

Előzetes megbeszélés alapján a távollevők részére az eltehető ételt hűtőszekrényben tárolják, és utólag feltálalják.

Közegészségügyi okokból a szobákban nem tárolható étel, ott csak a fekvőbetegek étkezhetnek.

• Dohányzás

A dohányzás káros az egészségre! Ezzel a figyelmeztetéssel a Gondozottak az erre kijelölt helyen dohányozhatnak. Minden dohányzó Gondozott köteles figyelemmel lenni a nem dohányzó társaira és a tűzvédelmi előírások betartására. 

Az Intézmény területén dohányzásra kijelölt hely:

- „B” épület: nyitott terasz

• Szeszesital fogyasztása

Az intézménybe alkoholtartalmú ital és - az orvosilag ellenőrzött mennyiségű gyógyszerkészítmények kivételével - kábító hatású anyag behozatala TILOS! 

​

2. A gondozottak kötelessége, hogy

• betartsák a házirendben foglaltakat, különös tekintettel arra, hogy többi ellátott jogait ne sértse,

• egészségügyi állapotához igazodva – saját lakókörnyezetének, lakószobájának, valamint az általa használt eszközöknek a rendben tartásában működjön közre, az egyes programok, foglalkozások előkészítésében, lezárásában közreműködjön,

• az intézményhez tartozó területek használati rendjét betartsa,

• óvja saját és a többi ellátott testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészséget és biztonságot, védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse az ápolói feladatokat ellátó személynek, ha magát, lakótársait, az intézmény munkatársait vagy másokat, veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet, rosszullétet észlel, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült; rosszul van,

• óvja az intézmény létesítményeit, felszereléseit, 

• az intézmény eszközeit, berendezéseit, közösségi helyiségeit rendeltetés szerűen használja.

1. Általános szabályok

Figyelemmel az Intézmény speciális ellátási formáira a Gondozott az Ügyvezető engedélyével mehet eltávozásra, de távozása előtt ezt jelezni kell a jelenlévő nővérnek, aki a távozás tényét köteles beírni az eseménynaplóba. A Gondozott eltávozása csak akkor tagadható meg, ha a kezelőorvos szakvéleménye szerint önmagát, vagy másokat veszélyeztető egészségi állapota miatt az eltávozás nem javasolt számára. (Az eltávozásra irányuló kérelmet és annak megtagadását az eseménynaplóban az indok megjelölésével szintén rögzíteni kell.) Az intézményből történt eltávozást követően az eltávozás időtartama alatt bekövetkezett sérülés, baleset, vagy kint léttel kapcsolatos bármilyen esemény az intézmény felelősségét kizárja, csakúgy, mintha az intézménybe történt visszaérkezést követően olyan kár keletkezik az ellátottnál, ami a távollétével kapcsolatban alakult ki. 

A pszichiátriai beteg kérésére számára munkanapokon napközbeni, illetve a munkaszüneti napokra eltávozás engedélyezhető. Az eltávozást a beteg állapotától függően kell engedélyezni, az nem alkalmazható fegyelmezési vagy jutalmazási eszközként. A beteg eltávozásra való alkalmasságának megállapítása az Intézményvezető orvos feladata, az eltávozást az ő javaslata alapján ezen betegeknél – biztonsági okból - kizárólag az Ügyvezető engedélyezi.

​

2. A visszatérésre vonatkozó szabályok

A gondozott köteles az előre bejelentett távolléti idő lejáratáig visszaérkezni az intézménybe. Visszaérkezéséről tájékoztatnia kell a műszakba beosztott ápoló személyzetet.

A Gondozott önkényes távozásáért az Intézmény felelősséget nem vállal, de az Intézmény mindent elkövet ennek megakadályozására. (Pl. az épület bejárata számkódos biztonsági beléptető rendszerrel ellátott.) 

A kimenőt engedélyező személy felelős azért, hogy a lakók hiányos öltözékben ne hagyják el az intézményt.

Járványos betegségek esetén – a lakók egészségének megóvása érdekében – az eltávozás korlátozható, annak idejére meg is tiltható. Ugyanez vonatkozik a látogatások rendjére is.

​

3. Speciális szabályok

A távollét esetén fizetendő térítési díj mértéke  a 29/1993. Korm. rendelet 28 § alapján  kerül meghatározásra a Házirendben.

• Az ellátott két hónapot meg nem haladó távollét idejére - a rehabilitációs célú lakóotthoni ellátás és a támogatott lakhatás kivételével - a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 20%-át köteles megfizetni. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők.

• Az ellátott két hónapot meghaladó távolléte idejére 

a) az egészségügyi intézményben történő kezelésének időtartama alatt, a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 40%-át,

b) az a) pontban nem említett esetben a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 60%-át köteles megfizetni.

1. A gondozottak egymás közötti kapcsolattartásának szabályai

Az ellátásban részesülők egymás - különösen a házirendben is meghatározott - jogainak, valamint, az általános etikai és viselkedési normák tiszteletben tartása mellett szabadon tarthatják a kapcsolatot az intézményben élő valamennyi ellátottal. Az egymás közötti kapcsolattartás során azonban be kell tartani az együttélés szabályait. Az egymás közötti kapcsolattartás során azonban betartandó az „Együttélés szabálya” című fejezetben leírtak.

​

2. A gondozottak és hozzátartozóik, látogatóik kapcsolattartásának szabályai

Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. A családi kapcsolatok fenntartását az Intézmény is támogatja.

• A Gondozottak nyugalma érdekében a hozzátartozók részére a látogatási idő:  - hétköznap: 15-18 óráig, hétvégén: 10-19 óráig tart; 19 óra után az intézményben látogató lehetőleg ne tartózkodjon.

• Látogatókat lehet fogadni a szobában, társalgóban, ebédlőben, folyosón, kertben. Orvosi vizit idején, illetőleg étkezési idő alatt a látogatók részére a folyosón vagy az ebédlőben biztosított a várakozási lehetőség.

• Kizárólag orvos javaslatára (pl. járvány idején) korlátozható, illetve szüneteltethető a látogatás. A csendes pihenő ideje alatt (14-16 óra között) a pihenni vágyó szobatársuk nyugalmának biztosítása érdekében a Gondozottak a lakószobán kívül fogadják látogatóikat.

• A látogatók az Intézmény területén ügyeljenek a rendre és a tisztaságra.

• Igény és előzetes bejelentés esetén a látogatók részére az Intézmény – térítés ellenében – ebédet biztosít.

• A Gondozottak hozzátartozóikkal levélben és telefonon is tarthatják a kapcsolatot. A levél megírásában és feladásában – amennyiben igénylik – az ápolók segítenek. A folyosón elhelyezett nyilvános telefon térítés ellenében használható. - A látogatás rendjét megzavaró látogatókkal szemben az Intézmény minden dolgozója köteles az alábbi sorrend betartásával a következő intézkedések megtételére:- A rendzavarót fel kell szólítani, hogy tartsa be a látogatás házirendben rögzített szabályait, tanúsítson az Intézmény jellegének megfelelő, a Gondozottak és a dolgozók emberi méltóságát tiszteletben tartó magatartást.- Amennyiben a rendzavarás a felszólítást követően is folytatódik a látogatót fel kell szólítani az Intézmény területének elhagyására. - A fenti intézkedések eredménytelensége esetén szükség szerint rendőrségi intézkedést kell kérni.- Az intézkedésről haladéktalanul értesíteni kell a felettes dolgozót és az intézkedést, valamint az arra okot adó magatartást rögzíteni kell az eseménynaplóban lehetőség szerint tanúk megjelölésével.

• A gondozottak a hozzátartozóikkal való személyes kapcsolattartást a látogatáson kívül eltávozás formájában is gyakorolhatják. Az eltávozásokkal kapcsolatban „Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendje” című III. fejezetben leírtak az irányadóak.

• A látogatót az Intézmény területére beengedő dolgozó minden esetben köteles meggyőződni a látogató személyazonosságáról és arról, hogy a látogató melyik  Gondozott látogatása céljából érkezett, tekintettel arra, hogy idegenek az Intézményben engedély nélkül nem tartózkodhatnak.

• Amennyiben az Intézmény dolgozói céltalanul kószáló olyan idegennel találkoznak akik, aki nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy mit vagy kit keres az Intézmény területén, úgy azt azonnal jelenteni kell az ügyeletes nővérnek, aki köteles az idegent távozásra felszólítani, és az Intézmény területéről kikísérni, vagy rendőri intézkedést kérni.

A Gondozottaknak célszerű az Intézménybe költözésükkor – a személyes beilleszkedésük megkönnyítése érdekében –több személyes tárgyat magukkal hozni tekintettel ezen fejezetben leírtakra. Ezeknek körét és terjedelmet a beköltözés előtt az Ügyvezetővel és leendő szobatársaikkal kell egyeztetni. A gondozottak az intézménybe az elhelyezési, raktározási nehézségek miatt csak a jelen fejezetben korlátozott mennyiségben hozhatnak magukkal személyes tárgyakat, valamint használati tárgyakat.

A személyes tárgyak köre: TV, rádió, ágynemű, ruhanemű (legfeljebb 5 váltás az évszaknak megfelelő), emléktárgyak, képek, kisebb bútor, karosszék, körömcsipesz, műanyagborotva. 

Az ellátás - jellegére és az Intézmény komfortos felszereltségére tekintettel bútor behozatalára kizárólag az Ügyvezetővel kötött külön megállapodás alapján kerülhet sor. 

Az Intézménybe hozott értékesebb (ruházaton kívüli, 10 Ezer forint egyedi értékhatárt meghaladó beszerzési értékű) felszerelési tárgyakról szobaleltárt kell készíteni. 

A Gondozottak (illetőleg a Gondozottak részére más személyek) semmiképpen nem hozhatnak be olyan jellegű tárgyat, amelynek birtoklása jogszabályba ütközik, továbbá olyan terjedelmű tárgyat, amely zavarja a többieket. (Különösen, amely a közbiztonságot, illetőleg a Gondozott, más ellátott, vagy az Intézményben dolgozók és más személyek életét-, testi épségét veszélyezteti.) A szobákban tilos villanyrezsót, kávéfőzőt, hősugárzót vagy egyéb olyan berendezést használni, ami veszélyes a Gondozottra, a közösségre vagy az Intézményre. Egyéb szúró, vágó eszköz (pl.: olló, ún. „cserélhető pengéjű borotva”) behozatalára Intézmény jellegére és az ott elhelyezett betegekre tekintettel csak az Ügyvezető írásbeli engedélyével kerülhet sor. 

Gyógyszer behozatalára csak az Intézményvezető orvos tájékoztatását követően, ellenőrzése mellett kerülhet sor.

Amennyiben bárki tudomást szerez arról, hogy a gondozott az intézményben veszélyeztető tárgyat tart magánál, azonnal köteles azt jelenteni az intézmény vezetőjének.

A behozott, személyes használatban tartott tárgyak, értékek megőrzésére, megóvására az intézmény vezetősége és személyzete fokozott figyelmet fordít, a lakókat is erre ösztönzi, de felelősséget csak és kizárólag az értékmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott tárgyakért, értékekért vállal. A személyes használatban lévő tárgyakért elsősorban tulajdonosuk felel! Saját tulajdonú készülék meghibásodása esetén a javítás költsége az ellátottat terheli.

Az intézmény vezetője évente több alkalommal ellenőriztetheti az elektronikus eszközök műszaki állapotát. Amennyiben az ellenőrzéskor, illetve egyéb körülmények alapján nyilvánvalóvá válik, hogy az eszköz tűzveszélyes, illetve érintésvédelmi szempontból nem megfelelő, az ellátott a használati tárgyat nem tarthatja magánál.

• A Gondozottaknak joguk van pénzüket, értékpapírjaikat vagy értéktárgyaikat maguknál tartani. 

• Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyakról az intézmény vezetője tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt készít, és annak egy példányát átadja gondozottnak, illetve törvényes képviselőjének. Az értéktárgyak átadását és átvételét két tanú jelenlétében kell elvégezni a Pénzkezelési szabályzatban előírt nyilvántartás alapján, tekintettel a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 60.§-61.§-ban foglaltakra.

• Az értéktárgyak biztonságos megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. Az Intézmény azonban csak a széfben – elismervény ellenében – elhelyezett értékekért vállal felelősséget.

• A Gondozott birtokában maradt tárgyakért (beleértve: protézis, hallókészülék, szemüveg, saját ruha - is) az intézmény felelősséget nem vállal, ezt a gondozott és a megállapodást aláíró személy vagy gondnoka megértette, és tudomásul vette.

• Az elismervény ellenében megőrzésre átvett értéktárgyakat az Intézmény páncélszekrényében kell megőrizni. A készpénzt a Gondozott, illetve Gondnokának írásban tett nyilatkozata alapján az Intézmény páncélszekrényében, vagy az átvételtől számított két munkanapon belül pénzintézetben kell elhelyezni. Amennyiben a leadott készpénz takarékbetétkönyvbe kerül elhelyezésre, úgy annak megőrzéséről az Intézmény a páncélszekrényben gondoskodik.

• Az Intézményben ún. "nővérkassza” nincs. 

• Figyelemmel arra, hogy az Intézmény a dolgozói részére a munkakörükbe tartozó feladatok ellátásáért munkabért fizet, azok részére ún.”hálapénz” adása TILOS!

1. A ruházat és a ruházattal való ellátás 

A gondozottaknak megfelelő minőségű és az évszakhoz, az időjáráshoz igazodó, ápolt, tiszta öltözettel kell rendelkezniük. Gondozottak ruházatának tisztításához, javításához, illetőleg a rászorultak esetén pótlásához az Intézmény segítséget nyújt. Biztosítja ruházatuk, ágyneműjük mosását a jogszabályban írt mértékben, illetve igény szerint.  

Ha az ellátott nem rendelkezik elegendő, illetve megfelelő saját textíliával, akkor az intézmény biztosítja legalább három váltás fehérneműt és hálóruhát, valamint az évszaknak megfelelő legalább két váltás felső ruházatot és utcai cipőt – szükség szerint más lábbelit – tartalmaz.

A gondozottak saját ruházatát egyedi azonosítóval (teljes név kiírásával) kell ellátni. Szükség esetén a beköltözéskor a ruhaneműk megjelölésében intézményünk személyzete segítséget nyújt. Későbbiekben igény szerint, bevasalható etikettet rendel az intézmény, aminek a költségét a gondozott fizeti, és ami a tárgyhóban kerül kiszámlázásra.

2. Textília és a textíliával való ellátás

Az intézményi ellátottaknak megfelelő minőségű és mennyiségű textíliával kell rendelkezniük. Az intézményben közvetlenül az ellátottakkal foglalkozó személyek kötelesek közreműködni a textíliával kapcsolatos ellátási feladatok végrehajtásában, a megfelelően tiszta, kulturált, higiénikus környezet megtartásában. Az intézményi ellátott az intézményben a saját textíliáját is használhatja. Ha az ellátott nem rendelkezik elegendő, illetve megfelelő saját textíliával, akkor az intézmény biztosítja számára a legalább 3 váltás ágyneműt, a tisztálkodást segítő három váltás textíliát. Az ágynemű cseréje kéthetente, illetve szükség szerint történik.

3. Tisztálkodó szerek, eszközök

A tisztálkodási szerekkel való ellátás célja, hogy az ellátottak számára folyamatosan biztosítva legyen a tisztálkodás lehetősége. Az ellátott a saját tisztálkodó szereit, eszközeit használja, amennyiben az intézmény által biztosított eszközök az egyéni igényeinek nem felelnek meg. Amennyiben az ellátott nem rendelkezik tisztálkodó szerekkel, eszközökkel, úgy az intézmény biztosítja az ellátott számára az alapvető tisztálkodó szereket és eszközöket. Az ellátott részére az intézmény biztosítja az előzőekben meghatározottakon kívül azokat a további személyes higiéniai anyagokat, eszközöket, melyekkel az ellátott nem rendelkezik. 

A személyi és környezeti tisztaság megőrzése, fenntartása a Gondozottak és a dolgozók közös érdeke. A Gondozottak személyi higiénéjéért a vezető ápoló és az ápolók felelősek. A Gondozottak részére a tisztálkodáshoz szükséges segítséget az ápolók munkaköri leírásuk szerint biztosítják.

A hajmosást, a körömápolást és a tisztálkodáshoz szükséges egyéb anyagokat az Intézmény biztosítja. Ha a Gondozott fodrász vagy pedikűrős szakembert igényel, arról magának kell gondoskodnia, de az Intézmény ebben is segítséget nyújt.

4. A ruházat és textília tisztításának és javításának rendje

Az ellátottaknak tiszta, megfelelő minőségű ruházattal és textíliával kell rendelkezniük. Az ellátottnak saját ruházata és textíliája tisztításáról és javításáról maga is gondoskodhat. Az intézmény mosodáján keresztül biztosított az ellátottak saját, illetve az intézmény tulajdonát képező ruházat, textília tisztítása, javítása, abban az esetben, ha az ellátott erről nem tud gondoskodni, valamint saját maga kívánja a ruházatának és textíliájának a mosását és a javítását végezni.

Az intézményi ellátottakkal közvetlen kapcsolatban lévő, az ellátásban közvetlenül közreműködő munkatársak gondoskodnak az elszennyeződött textília összegyűjtéséről, valamint a tiszta ruházat és textília biztosításáról.

Az intézmény feladata a mosásra, tisztításra átvett ruhákon, textíliákon a mosást, tisztítást követően a szükséges javítási feladatok elvégzése is.

Az ellátottak ruházatának, textíliájának, valamint az intézmény tulajdonában lévő ruházat és textília mosása, tisztítása, javítása és a vasalási feladatok ellátása az intézmény mosodáján és külső szolgáltatón keresztül biztosított.

Az intézmény által elvégeztett mosás a teljes körű ellátás részét képezi. 

5. Takarítás

Az egész épület rendszeres takarítását a takarító személyzet végzi a takarításra vonatkozó előírás szerint.

Az intézményi jogviszony megszűnik 

• Az Intézmény jogutód nélküli megszűnésével.

• A beilleszkedési idő lejárta előtt bármelyik fél azonnali hatályú felmondásával.

• A Gondozási megállapodás felmondásával: az 1993. évi III. törvény Intézményi jogviszony megszűnése fejezetben leírtak alapján megszűnik az intézményi jogviszony, ha bármelyik szerződő fél a Gondozási megállapodást felmondja. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a felmondás közlésétől számított 30. napon szűnik meg. 

• A Gondozott halálával.

• A Gondozott más intézményben történő elhelyezésénél.

• Házirend rendelkezéseinek súlyos megsértése estén. 

• A határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejáratával kivéve, ha a törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható, - és meghosszabbításra is került - a felek közös írásbeli megegyezésével, az abban megjelölt időpontban a Gondozottnak/Hozzátartozónak a jogviszony megszüntetésére vonatkozó bejelentését (felmondás) követő – házirendben meghatározott – idő elteltével;

• Ha az intézményi elhelyezés egészségügyi feltételi már nem állnak fenn, vagy a Gondozottat másik intézménybe kell elhelyezni, illetve intézményi elhelyezése nem indokolta 

A Gondozó megszüntetheti az intézményi jogviszonyt, - a jogszabályi rendelkezések szerint- ha a Gondozott/Hozzátartozó a személyi térítési díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

Jelen rendelkezések szempontjából a házirend súlyos megsértésének minősül különösen:

• alkoholtartalmú-, kábító hatású anyag, engedély nélküli gyógyszerkészítmény, közbiztonságra veszélyes anyag, tárgy behozatala,

• beszámítási képességgel rendelkező Gondozott, látogató, vagy Intézményi dolgozó által elkövetett eltulajdonítás (értékétől függetlenül),

• Intézményi dolgozók részére a munkakörük ellátásába tartozó feladat elvégzéséért adott külön természetben, vagy pénzben nyújtott juttatás („hálapénz”) adása.

Az intézményi jogviszony megszűnése esetén a Gondozó értesíti a Gondozottat/Hozzátartozót

• a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről;

• az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről;

• a Gondozóval, illetve a Gondozottal szembeni követelésről, kárigényről;

• a fizetendő személyi térítési díj, illetve ezek esetleges hátralékai a jogviszony megszűnése előtt rendezendők.

Haláleset után -  a  protokoll szerint - az intézmény két dolgozója leltárt vesz fel a gondozott személyes tárgyairól, amely alapján a hozzátartozók átveszik ezeket, vagy írásban lemondhatnak róla. Lemondás alapján az intézmény az itt hagyott ruhaneműket és egyéb  használati tárgyakat megsemmisítheti, a bútorokat a lakó, a törvényes képviselő ill. hozzátartozója költségére elszállíttatja. 

A gondozott elhunyta esetén az intézmény haladéktalanul intézkedik a lakrész fertőtlenítéséről, ezért fontos a lakrész azonnali, max. kettő napon belüli teljes kiürítése.

Az Intézmény minden Gondozott részére biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadság jogának egyéni és közösségi gyakorlását.  Az Intézmény lehetőségeinek megfelelően 1 fő lelkész, mint mentálhigiénés szakember foglalkoztatásával, továbbá igény szerint a közös használatú helyiségek vallásgyakorlási célú rendelkezésre bocsátásával, illetve – külön térítés ellenében – az ellátott egyházi rendezvényekre, szertartásokra történő szállításával biztosítja a szabad vallásgyakorlás feltételeit. 

A vallás szabad gyakorlása nem sértheti más ellátottak személyiségét, érdekeit és az Intézmény házirendjének szabályait.

Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások köre pl.: kulturális programok, kirándulások, üdülések. Ezen programok szervezése, illetve szükség esetén rendszeres vagy végleges biztosítása során az intézmény figyelembe veszi a gondozottak igényeit.

A programok és szolgáltatások igénybevételi lehetőségéről, a fizetendő térítési díjakról az intézmény szóban és írásban tájékoztatást nyújt, mely a főbejárat melletti faliújságon kifüggesztésre kerül. 

Egyéb szolgáltatások térítés ellenében:

• Kávé; vendég étkeztetés látogatók részére

• Fodrász, pedikűr, masszőr 

• Kulturális programok, amelyek nem tartoznak az alapszolgáltatásba: pl. kirándulás, színházlátogatás, múzeumlátogatás, temetőlátogatás, vallási rendezvényeken való részvétel biztosítása, 

• Speciális kérelmek teljesítése (pl. külföldi rokon meglátogatása) stb….

• Fogpótlás díja, szemüvegkészítés, nagyothalló készülék díja, magánmentő szolgálatok igénybe vétele, amennyiben ezeket a Gondozott egyedi igénye szerint.

• Az Intézményből történő végleges távozás (pl. szerződésbontás stb.) után az egészségügyi előírások alapján elvégzett fertőtlenítés, elkülönítés, takarítás, amelynek általánydíja 6.000 Ft

• Egyéb egyéni, a Gondozási megállapodásban meg nem fogalmazott igények miatt jelentkező költség.

Az Intézmény biztosítja a tartós bentlakásos otthonban elhelyezésre került Gondozottak érdekeinek védelmét, mind az Intézményen belül, mind külső vonatkozásban. 

Az Intézményen belüli érdekvédelmet alapvetően az 1993. évi III. törvény 99. §-ban foglaltaknak megfelelően létrehozott érdekképviseleti fórum, továbbá az Intézményvezető és a Fenntartó közreműködésével biztosított jogorvoslati lehetőség biztosítja.

Az érdek-képviseleti fórum tagjai

• a) választás alapján, az intézményi ellátást igénybe vevők közül kettő fő,

• b) választás alapján, az ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül egy fő;

• c) választás alapján, az intézmény dolgozóinak képviseletében egy fő;

• d) kijelölés alapján, az intézményt fenntartó szervezet képviseletében egy fő.

Az Érdekképviseleti Fórum tagjait határozatlan időre választják.- Ügyrendjét saját maga határozza meg.

Az Érdekképviseleti Fórum előzetesen véleményezi az Intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az Intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat, 

• megtárgyalja az intézményben élők panaszait – ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszűntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,

• tájékoztatást kérhet az Intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban, 

• intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az Intézmény működésével kapcsolatos, jogszabálysértésre utaló jeleket észlel.

Intézményen belül a Gondozott (vagy törvényes képviselője, hozzátartozója) panasszal élhet az Intézmény ügyvezetőjénél vagy az érdekvédelmi fórumnál az intézményi jogviszony megsértése, a személyiségi jogok korlátozása, az intézményi dolgozók kifogásolható magatartása, esetleges mulasztása, illetve az intézményi ellátással kapcsolatban. A panasz kivizsgálására jogosult a panaszt kivizsgálja, és annak eredményéről a panaszost 15 napon belül értesíti, és a szükséges intézkedések egyidejű megtételével felhívja a figyelmet a sérelem orvoslásának esetleges más módjára is. Az ellátott vagy törvényes képviselője, illetve hozzátartozója, vagy a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet panasszal fordulhat a Fenntartó képviselőjéhez, amennyiben az Érdekképviseleti Fórum 15 napon belül nem intézkedik, amennyiben az intézményvezető vagy az Érdekképviseleti Fórum 15 napon belül nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal..

(Amennyiben az Ilona-Aranykor Szociális Gondozó Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Intézményvezető és/vagy ügyvezetője működik közre az intézmény részéről a panasz kivizsgálásában, illetőleg az ő intézkedése, vagy  mulasztása a panasz tárgya, nem vehet részt a fenntartó képviselőjeként a jogorvoslati  eljárásban.)

Az intézményben ellátotti önkormányzat jelenleg nem működik.

A Gondozottak külső érdekvédelmének érdekében az Ilona-Aranykor Szociális Gondozó Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság megbízási szerződés keretében 1 fő jogászt foglalkoztat, aki képviseli a Gondozottak érdekeit. Az ellátást igénybevevő jogai gyakorlásában az ellátottjogi képviselő is segítséget nyújt. Az intézmény vezetője tájékoztatja az ellátottakat az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről. (Szt 94/K). Az ellátottjogi képviselő elérhetősége az intézmény minden épületében jól látható helyen kifüggesztésre kerül

Az érdekvédelmi tevékenységgel összefüggésben az  Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, továbbá az Érdekvédelmi Fórum Működési Szabályzata rendelkezésein túl a Házirend az alábbiak szerint szabályozza:

Érdekképviseleti Fórum Ülései:

Az érdekképviseletei Fórum Üléseit az Elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívása írásos, a napirendet is tartalmazó meghívó kiküldésével történik.

Az Ülések fő szabály szerint az intézmény ellátottjai és azok gondnokai, hozzátartozói részére nyilvánosak, azokon bármelyikük jelen lehet. 

Az Elnök akkor tart zárt Ülést, ha az érintett, illetőleg hozzátartozója a nyilvános Ülésbe nem egyezik bele, vagy egyéb ok miatt az érintett személyiségi jogainak védelme azt indokolja.

Az Ülések megtartását megelőzően az Elnök köteles meggyőződni a határozatképességről, majd ismertetnie kell a napirendet. Az Érdekképviseleti Fórum határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Ezt követően nyílik lehetőség az egyes napirendi előterjesztések meghallgatására, illetőleg azok megvitatására. A döntések általában nyílt szavazáson kézfelemeléssel, egyszerű többséggel történnek. Az Elnök köteles minden szavazást úgy jegyzőkönyvezni, hogy utólag megállapítható legyen az IGEN a NEM és a TARTÓZKODOTT szavazatok aránya.

Az Érdekképviseleti Fórum a jelenlévő tagok egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el. A név szerinti szavazás alkalmával az Elnök a névsor alapján minden tagot személy szerint szólít és a kapott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a tag a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

Az Elnök gondoskodik a döntések nyilvántartásáról és végrehajtásuk folyamatos figyelemmel kíséréséről.

Az Érdekképviseleti Fórum Üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az egyes napirendi pontoknál a tanácskozás lényegét és a meghozott döntést. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet és az írásos előterjesztéseket.

Pszichiátriai betegek átmeneti otthonára vonatkozó külön rendelkezések

Az Ilona-Aranykor Szociális Gondozó Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Által az Intézmény „B” épületében működtetett pszichiátriai betegek átmeneti otthona gondozási egység működésére, a Gondozottak együttélésére, ellátottal, dolgozók és hozzátartozók kapcsolatára a házirend általános szabályai vonatkoznak a kizárólag a pszichiátriai betegekkel szemben alkalmazható korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazására vonatkozó alábbi eltérésekkel:

Minden pszichiátriai beteg jogosult arra, hogy pszichiátriai gyógykezelésére az állapotának megfelelő és a többi beteg fizikai biztonságát védő, a lehető legkevésbé hátrányos és kellemetlen módszerrel, illetve pszichiátriai gyógykezelése során korlátozó vagy kényszerítő intézkedés alkalmazására, valamint korlátozó feltételek közötti elhelyezésére csak feltétlenül indokolt esetben, önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén  kerüljön sor. 

A beteg személyes szabadsága - ellátása során - fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében  korlátozható. 

Korlátozó intézkedés kizárólag veszélyeztető, illetve közvetlenül veszélyeztető magatartás esetén, az ilyen magatartások elhárításához szükséges legrövidebb ideig alkalmazható, csak a gondozott pszichés megnyugtatásának megkísérlését követően. Több lehetséges és alkalmas korlátozó intézkedés közül azt kell választani, amely az intézkedéssel érintettre a veszélyeztető, illetve közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges legkisebb mértékű korlátozással, hátránnyal jár.

 A korlátozás elrendelésének oka a beteg önmaga, illetve mások életét, testi épségét, egészségét különösen veszélyeztető, környezetét súlyosan fenyegető, támadó magatartása lehet, továbbá ha a beteg engedély nélküli eltávozása másként nem akadályozható meg, valamint ha a beteg a vizsgálattal, gyógykezeléssel szemben aktív ellenállást tanúsít.

Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. A korlátozás csak addig tarthat, illetőleg olyan mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges. A pszichiátriai beteg ellátása során alkalmazott konkrét korlátozó intézkedések megválasztásánál, időtartamának és a korlátozás mértékének meghatározásánál a vonatkozó jogszabályokra, a szakma szabályaira és a beteg aktuális állapotára tekintettel kell eljárni. Így a korlátozó intézkedés nem alkalmazható büntetésként, annak rendeltetésétől eltérő célra, így különösen nem akadályozhatja a pszichiátriai beteget az ellátás jogszerű visszautasításában, orvostudományi kutatásban, klinikai vizsgálatban való részvétel elutasításában. A korlátozó intézkedés nem valósíthat meg továbbá kínzást, a beteggel szembeni kegyetlenséget. A korlátozó intézkedés nem lehet embertelen vagy megalázó, így különösen tilos a bántalmazás, a hálós ágy és ahhoz hasonló, zárt szerkezetű, ketrecre emlékeztető, rácsos eszközök alkalmazása.

A korlátozó intézkedések elrendelése során és alkalmazásának teljes időtartama alatt az emberi méltósághoz való jog nem korlátozható, a testi épséghez és az egészséghez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Egyebekben a korlátozó intézkedés hatálya alatt álló személy jogai csak annyiban korlátozhatók, amennyiben azok gyakorlása meghiúsítja vagy veszélyezteti a korlátozó intézkedés célját.

A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásának elrendelésére az intézmény orvosa, vagy az Intézményvezető orvos, elérhetősége hiányában a vezető ápoló jogosult. Ez utóbbi esetben az orvost azonnal értesíteni kell a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról, és azt az intézmény orvosának 2 órán belül azt jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást haladéktalanul meg kell szüntetni.

A korlátozó intézkedést foganatosító személy az intézkedés foganatosításának megkezdése előtt köteles nevét és beosztását, az elrendelés rövid indoklását a pszichiátriai beteggel közölni, kivéve, ha a körülmények ezt kizárják. Utóbbi esetben a kizáró körülmények elhárultával kell ezt a közlést pótolni.

A döntést a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazását megelőzően, ha ez nem lehetséges, az intézkedés megtételét követően azonnal írásos formában dokumentálni kell. (I/2000. SzCsM rendelet)

Korlátozó intézkedések elrendelése esetén a pszichiátriai beteget és a panasz tételére jogosult személyeket tájékoztatni kell a panaszhoz való jogukról, kivéve, ha ezt a korlátozó intézkedés alkalmazását szükségessé tevő körülmények vagy a beteg állapota kizárják. Utóbbi esetben a kizáró körülmények elhárultával kell ezt a tájékoztatást pótolni. A korlátozó intézkedés elleni panasz elintézése során soron kívül kell eljárni. 

A korlátozás ideje alatt a beteg állapotát folyamatosan ellenőrizni kell, amely magában foglalja a fizikai, higiénés és egyéb szükségletek felmérését és ezeknek a beteg állapotának megfelelő kielégítését. 

Amennyiben a korlátozó intézkedés időtartama az elrendeléstől számított 16 órát meghaladja, annak fenntartását az orvos felülvizsgálja és indoklással együtt dokumentálja. Ezt követően a korlátozó intézkedés fenntartásának szükségességét az orvos ismételten, legkésőbb 72 óránként felülvizsgálja, indoklással együtt dokumentálja és a betegjogi, illetve ellátottjogi képviselőnek jelenti. Elkülönítés, testi kényszer, rögzítés és lekötés esetén a  felülvizsgálatot és ennek dokumentálását legkésőbb 4 óránként kell elvégezni

Jelentési kötelezettségnek az orvos legkésőbb az elkülönítés, testi kényszer, rögzítés és lekötés elrendelését követő 72 óránként, illetve amennyiben ezen korlátozó intézkedések időtartama a 72 órát nem haladja meg, megszüntetésüket követő 4 órán belül tesz eleget.

 Értelmi fogyatékosság és demencia következtében tartós veszélyeztető magatartást mutató, szabad mozgásukban folyamatosan korlátozott pszichiátriai betegeknél az osztály, a részleg és az intézet elhagyásának megtagadása és megakadályozása, az intézet területén történő mozgás korlátozása esetén a  felülvizsgálatot, dokumentációt és jelentést 168 óránként kell elvégezni.

 A pszichiátriai betegekre vonatkozó korlátozó intézkedések alkalmazására, az időszakos ellenőrzésre, a gondoskodásra, ezek dokumentálására, valamint az elrendelés időtartamára vonatkozó részletes szabályokat  a 60/2004. (VII. 6.) ESzCsM rendelet tartalmazza, amelynek szabályait az intézet valamennyi gondozójának, ápolójának és orvosának kötelessége megismerni és megtartani.

A pszichiátriai beteg esetében kivételesen korlátozható a betegnek az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való joga, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a beteg gyógyulását nagymértékben veszélyeztetné, vagy más személy személyiségi jogait sértené az egészségügyi dokumentáció megismerése. A korlátozás elrendelésére kizárólag orvos jogosult.

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv 94/G§ (1) bekezdése értelmében, ha a gondozott veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, az egészségügyről szóló 1997. CLIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

A házirend melléklet ezen pontjához fűzött értelmező rendelkezések:

• a) pszichiátriai beteg: Az Intézmény „B”, „D” épületében pszichiátriai betegek átmeneti otthona gondozási egységben elhelyezett Gondozott; 

• b) pszichikai korlátozás:

• • ba) a pszichiátriai beteg veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető magatartásának elhárítását célzó pszichés megnyugtatása, felszólítása a veszélyeztető, illetve a közvetlen veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra, illetve az ilyen magatartások abbahagyására, valamint a veszélyeztető, illetve a közvetlen veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokkal, kezelésekkel történő együttműködésre való felszólítás,

  • bb) a ba) pont eredménytelensége esetén az arra való figyelmeztetés, hogy egyéb korlátozó intézkedés alkalmazása következik;

• c) fizikai korlátozás: a pszichiátriai beteg szabad mozgásának megtagadása, illetve mozgási szabadságának testi kényszerrel, fizikai és mechanikai eszközökkel, berendezésekkel való korlátozása, így különösen az osztály, a részleg és az intézet elhagyásának megtagadása és megakadályozása, az intézet területén történő mozgás korlátozása, az elkülönítés, a testi kényszer, a rögzítés, valamint a lekötés;

• d) kémiai vagy biológiai korlátozás:a veszélyeztető, illetve a közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása

• e) egyéb korlátozó intézkedés:a c)-d) pontokban felsorolt fizikai, kémiai vagy biológiai, illetve ezek komplex alkalmazásával történő korlátozás.

Panaszjog: A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen a lakó törvényes képviselője panasszal élhet az Intézmény fenntartójánál a tudomására jutást követő 15 napon belül. A panasz kivizsgálásához és a döntéshez a fenntartó szakértőként pszichiáter szakorvost vesz igénybe. 

Az eljárásrendben foglalt szabályozás nem helyettesíti a Szoc. Tv az Eütv az 1/2000. SzCsM rendelet a 60/2004 (VUU.6.) EszCsM rendelet korlátozó intézkedésre vonatkozó ismeretét és maradéktalan végrehajtását.

AZ INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE

1. Az Intézmény személyes gondoskodásának igénybevétele önkéntes, a Gondozott, vagy   annak Gondnoka/Törvényes képviselője kérelme alapján történik, ennek szabályozását a 1993. III. tv. részletezi. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, a kérelmet, illetve indítványt – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselője terjeszti elő. A cselekvőképességében a szociális ellátás igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. 

A kérelmet a választott intézmény székhelyén az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, jogszabályban meghatározott dokumentumokkal együtt

A kérelem benyújtása előtt a jelentkező (törvényes képviselője, hozzátartozója) személyesen is tájékozódhat az Intézmény működéséről. Az Intézményt – a bentlakók nyugalmának zavarása nélkül – az intézetvezető vagy az általa megbízott dolgozó vezetésével az érdekeltek megtekinthetik.

A felvételi kérelem beérkezése után az intézményvezető szóban vagy írásban tájékoztatja a Gondozottat, illetve törvényes képviselőjét a kérelem nyilvántartásba vételéről, az előgondozás időpontjáról. Az előgondozást az ezzel megbízott személy az Intézményvezető orvos közreműködésével elvégzi a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendeletben előírtak szerint . 

Az előgondozás keretében az előgondozást végző személy tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. (9/1999. (XI.24.) SzCsM r. 4. § (1) /Az előgondozás keretében az állami fenntartású intézménynél az intézményvezető vagy az általa megbízott személy, egyházi és nem állami fenntartású intézménynél a megállapodás megkötésére feljogosított személy vagy az intézményfenntartó által megbízott más személy (a továbbiakban együtt: előgondozást végző személy) tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre./

Az előgondozás célja, hogy az ellátást igénybevevőt az előgondozást végző – személyre szólóan – felkészítse az intézményi elhelyezésre, és tájékozódjon a kérelmező egészségi, pszichés és anyagi körülményeiről. Az előgondozás időszakában intézményvezető átadja a megállapodás tervezetét továbbá a kérelmezőt tájékoztatja az Intézmény szolgáltatásiról, térítési díj várható mértékéről , házirend tartalmáról valamint az elhelyezés várható időpontjáról.

Az előgondozást végző személy megállapításait az előgondozási adatlapon rögzíti.

A kérelmező felvételéről az előgondozást végző dolgozók véleményének meghallgatása után az Intézményvezető dönt.

A felvételről szóló döntés után az Intézményvezető a kérelmezőt írásban értesíti a férőhely elfoglalásának és a Gondozási megállapodás megkötésének időpontjáról.

Az ellátás igénybevételét megelőzően az Ügyvezető az ellátást igénylővel és/vagy törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. Az otthonban csak kétoldalú megállapodással rendelkező jogosult lakhat.

Az intézménybe történő felvételkor ismételten a Gondozottal, és/vagy törvényes képviselőjével, illetve hozzátartozójával ismertetni kell az intézmény házirendjét, a fizetendő térítési díjat, a teljesítés feltételeit, továbbá a mulasztás következményeit. Az ellátáshoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint tájékoztatni kell az érdekképviseleti szervekről. Az intézményi ellátás igénybevételének feltétele, hogy az ellátást igénylő, és/vagy törvényes képviselője a beköltözéskor írásban nyilatkozik arról, hogy a házirendet és a pénz- és értékkezelésre vonatkozó szabályokat szóban és írásban megismerte, tudomásul vette és annak szabályait betartja.

Az intézmény vezetője a megállapodást 15 napon belül köteles megküldeni a fenntartónak. A megállapodásban foglalt - az intézmény részéről fennálló – kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálása az intézményvezető hatásköre

Az Intézmény lakója csak érvényes Gondozási megállapodással rendelkező személy lehet. 

​

2. A felvétel során az Ügyvezető tájékoztatást ad a kérelmezőnek (hozzátartozójának) (Sztv. 96.§ (1)

• a) az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről;

• b) az intézmény által vezetett nyilvántartásokról;

• c) a bentlakásos intézményi elhelyezéskor a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről;

• d) panaszjoguk gyakorlásának módjáról;

• e) az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről;

• f) az intézmény házirendjéről;

• g) a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről;

• h) a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről

melyeket az Házirend további rendelkezései tartalmaznak. 

A Gondozott, illetve a Gondnoka a beköltözéskor írásban nyilatkozik arról, hogy a Házirend tartalmát megismerte, tudomásul vette, és szabályait betartja.

​

3. Beköltözéskor a szoba és a fekvőhely kijelölése, valamint annak a bentlakás során történő megváltoztatása (pl. szobacsere) – a jogosult érdeke és személyiségi jogai figyelembe vételével – az ügyvezető vagy az irodavezető hatáskörébe tartozik.

​

4. A Gondozott érdekében a felek a „Gondozási megállapodásban” beilleszkedési időt köthetnek ki, amelynek tartalma alatt az intézményi jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja.

​

6. A Gondozott, illetőleg gondnoka az Intézménybe való végleges beköltözést követően 1 héten belül köteles a tartózkodási helyváltoztatást bejelenteni.

TÉRÍTÉSI DÍJ

1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért térítési díjat kell fizetni. A személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátások intézményi térítési díjának alapja  átmeneti, valamint ápolást, gondozást nyújtó és rehabilitációs intézmény, továbbá ápoló, gondozó célú lakóotthon esetén az egy ellátottra jutó önköltség napi összege.

​2. A térítési díjak megállapításánál a kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-nak megfelelő módon, a készpénzfizetéskor alkalmazott kerekítést kell alkalmazni.

​3. A térítési díjat a Gondozott vagy a Gondozási megállapodásban megjelölt Kötelezett fizeti meg. Ez a kötelezettsége fennáll a mindenkori térítési díj emelésére is. A Gondozott vagy a Gondozási megállapodásban megjelölt Kötelezett a megállapodásban foglalt személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését a tárgyhó 10. napjáig készpénzben számla ellenében 

Az intézményi térítési díj az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-ig állapítja meg. (Szoc.tv. 115§ (1)  értelmében az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal korrigálható.

A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott jövedelme (Szoc.tv. 115§ (1) /

• a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

• b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

A felülvizsgálat során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik. Az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra, kivéve, ha az ellátott a felülvizsgálatot megelőzően - jövedelem és vagyon hiányában - térítésmentesen vette igénybe az ellátást, és részére visszamenőlegesen rendszeres pénzellátás került megállapításra. Ez utóbbi esetben a személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja.

​4.

• a.) Az Szoc. tv. 117/B. §-a szerinti esetben az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését egy év időtartamra, tartós bentlakásos intézmény esetén legfeljebb három év időtartamra vállalhatja, amely időtartam meghosszabbítható. Ebben az esetben nem kell a jövedelem- és vagyonvizsgálatot elvégezni. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. (Szt. 117/B. §)  Amennyiben a vállalási időtartam meghosszabbítására nem kerül sor, az  Szoc.tv-nek a személyi térítési díj megállapítására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

• b.) Amennyiben az intézményi térítési díj megfizetésére nem a XIII.4. pont alapján kerül sor, abban az esetben    intézményi ellátásért fizetendő˝ személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének a 60 %-át átmeneti gondozás nyújtása esetén, /(Szt.117.§ (1) c)/  és nem lehet az intézményi térítési díjnál magasabb, Tartós és emelt szintű ellátás esetén nem lehet magasabb, mint a Gondozott mindenkori jövedelme 80%-a. ,/(Szt.117.§ (2) b)/  A személyi térítési díj megállapításánál figyelembe kell venni, hogy annak megfizetése után a Gondozott rendelkezzen annyi költőpénzzel, amelynek összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén esedékes öregségi minimál nyugdíj 20 %-ánál. , /(Szt.117/A § (1) / 

​5. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg. A költőpénz összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-én érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-nál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30 %-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét.

​6. A személyi térítési díj mellett eseti térítési díj kérhető a külön jogszabály szerinti alapfeladatok körébe nem tartozó szociális szolgáltatásokért, valamint az intézmény által szervezett szabadidős programokért. (pl. fodrász, pedikűr, manikűr, frissítő és talpmasszázs, mozi, színház látogatása, kirándulások, a jelen Házirend V.10 pontjában leírtak) (29/1993. Korm r. 2.§ (5)

​7. A Szoc.tv 117/C§-ra tekintettel, a fenntartó az idősek otthonában történő ellátás esetén belépési hozzájárulást kérhet.  A belépési hozzájárulás az intézményvezető hozzájárulásával két részletben fizetendő, amelyből az első részlet a beköltözéskor esedékes.  Ha a gondozás az intézménybe történő beköltözést követő három éven belül megszűnik, a belépési hozzájárulás arányos részét vissza kell fizetni az ellátottnak vagy örökösének, illetve - ha a belépési hozzájárulás megfizetését más személy vállalta - e személynek vagy örökösének. A belépési hozzájárulás összege évente egyszer változtatható meg.

​8. A térítési díjat a Gondozott vagy a Gondozási megállapodásban megjelölt Kötelezett fizeti meg. Ez a kötelezettsége fennáll a mindenkori térítési díj emelésére is.

​9. A távollét esetén fizetendő térítési díj mértéke  a 29/1993. Korm. rendelet 28 § alapján  kerül meghatározásra a Házirendben.

Az ellátott két hónapot meg nem haladó távollét idejére - a rehabilitációs célú lakóotthoni ellátás és a támogatott lakhatás kivételével - a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 20%-át köteles megfizetni. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők.

Az ellátott két hónapot meghaladó távolléte idejére 

• a) az egészségügyi intézményben történő kezelésének időtartama alatt, a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 40%-át,

• b) az a) pontban nem említett esetben a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 60%-át köteles megfizetni

A Gondozott és az Intézmény között a mindenkori Gondozási megállapodást kell figyelembe venni.

A gondozott vagy törvényes képviselője jogosult nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan,  hogy vállalja a fenntartó által mindenkor megállapított térítési díj maradéktalan megfizetését.

​

Abban a nem kívánt esetben, ha a Gondozott/Hozzátartozó a személyi térítési díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével írásban felhívja a Gondozottat/Hozzátartozót az elmaradt térítési díj megfizetésére. Felek megállapodnak abban, hogy a határidő eredménytelen eltelte esetén a díj hátralék behajtásáról a Gondozó a Gondozottal/Hozzátartozóval szemben jogi úton intézkedik. 

Ha a Gondozott/Hozzátartozó a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkenését, illetve elengedését kéri, akkor e kérésével elsődlegesen a Gondozóhoz másodlagosan a Bírósághoz fordulhat, aki dönt a személyi térítési díj összegéről.

AZ INTÉZMÉNY SZOLGÁLTATÁSAI

Orvosi és egészségügyi ellátás

• Az Intézmény biztosítja – a fogorvosi ellátás kivételével – a lakók egészségügyi alapellátását és a 24 órás szakápolói felügyeletet. Az Intézménnyel jogviszonyban álló szakorvosok végzik a vizitet, és felügyelik a betegek állapotát az alábbi rendszerességgel:

• Intézmény orvosa: Hétfőn és Szerdán 14.00 – 16.00 óráig

• Pszichiáter szakorvos: minimum heti 4 órában (változó időpontokban)

• Intézményvezető orvos (belgyógyász, pszichiáter) Egész héten (változó időpontokban)

• Az Intézmény orvosa által elrendelt, de az alapgyógyszerlistában felsorolt gyógyszert, incontinencia betétet és más gyógyászati segédeszközöket, betegkényelmi eszközöket az Intézmény térítésmentesen biztosítja.

• Az orvos által előírt gyógyszer felhasználást egyéni „gyógyszer felhasználási lapon” tartják nyilván.

• A Gondozottak egészségügyi állapotát érintő változásokról, illetve a velük kapcsolatos jelentősebb eseményről sorszámozott eseménynaplót kell vezetni.

• Az Intézmény orvosa rendelkezése szerint külön térítés ellenében a Gondozottak gyógymasszőr - szolgáltatást vehetnek igénybe. 

• Az Intézmény orvosa indokolt esetben jogosult a Gondozottat kórházba utalni; ez lehet az állandó lakóhely szerinti kórház, a korábbi kezelő kórház, vagy az Intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló Kelen Kórház. 

• Egyéni gyógyszerek – melyeket az Intézmény orvosa nem indikál: pl. természetgyógyász által javasolt készítmények, vagy szakorvosi rendelvénye vagy javaslatára az alapgyógyszereken túlmenő gyógyszerek – költségei a Gondozottat terhelik. Ugyancsak a Gondozottat terhelik a vitaminok, egyedi diéta vagy a szokásos élelmezési nyersanyagnál magasabb árú élelmiszerek költségei.

• Az egyéb szolgáltatások – fogpótlás, szemüvegkészítés, magán mentő szállítás igénybevétele – költségei szintén a Gondozottat terhelik.

Foglalkoztatás 

Az Intézmény szakember alkalmazásával gondoskodik a Gondozottak mentálhigiénés ellátásáról. Ennek keretében biztosítja.

• a személyre szabott bánásmódot,

• a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit,

• a Gondozottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit.

A programokon való részvétel önkéntes, ezeken a Gondozottak hódolhatnak kedvteléseinek, de a közösségért tenni akarók a műsorok, kirándulások stb. szervezésében is részt vehetnek.

Az Intézmény megszervezi az Intézmény működéséi körén belül a szükséges munkavégzési célú foglalkoztatást, ami lehet igazgatási, gazdasági vagy a Gondozottak művelődését, szórakozását szolgáló, valamint az intézményhez tartozó udvaron végzett munka (pl. bevásárlás, takarítás, öntözés, ételkiszolgálás, kertészkedés). A foglalkoztatásban résztvevő Gondozottak munkajutalomban részesülhetnek. A munkajutalom éves összege nem haladhatja meg az év első napján érvényes legkisebb összegű öregségi nyugdíj egy évi összegének 40 %-át. Amennyiben a Gondozott költőpénzben részesül, ennek összege nem csökkenthető a munkajutalom összegével. 

AZ INTÉZMÉNYBEN ELHUNYTAK ELTEMETTETÉSÉNEK MEGSZERVEZÉSE

1. Az intézményben elhunytakkal kapcsolatos teendők ellátását az intézmény vezetője szervezi. 

2. Ennek keretében gondoskodik az elhunyt

• a) elkülönítéséről,

• b) végtisztességre való felkészítéséről,

• c) a törvényes képviselő, valamint a közeli hozzátartozók értesítéséről,

• d) ingóságairól leltárt készít, gondoskodik annak megőrzéséről, letétbe helyezéséről, valamint a hagyatéki végzést követően az örökösöknek történő átadásáról.

3. Az elhunyt ingóságairól a halál beálltát követően elkészítetti a jegyzőkönyvet a haláleset időpontjában műszakot vezető dolgozóval. A jegyzéket két tanú is  alá kell íratni.

A közeli hozzátartozó értesítéséről legkésőbb a halálesetet követő napon kell gondoskodni. Az eltemettetés megszervezéséről a gondozási megállapodásban megjelölt személyek gondoskodnak.

Ha az örökös az elhunyt intézményben maradt ingóságaiért a hagyatéki végzés jogerőre emelkedését követően nem jelentkezik, az intézményvezető határidő megjelölésével felszólítja annak átvételére. Ha az örökös a kitűzött határidő elteltéig az ingóságot nem szállítja el, az intézmény azt értékesítheti vagy felhasználhatja (Ptk. 5:9-5:12. §-a).

a pszichiátriai beteggel szemben alkalmazott, egyéb korlátozó intézkedés dokumentálásához

A beteg neve: ............................................................................................................................

TAJ szám: .................................................................................................................................

Az alkalmazott korlátozó intézkedés formája és leírása:

A) Az alkalmazott fizikai korlátozás: (a szabad mozgás megtagadása, elkülönítés, testi kényszer, rögzítés, lekötés stb.)

...................................................................................................................................................

A korlátozó intézkedés alkalmazásának rövid indokolása:

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

Az alkalmazás kezdeti időpontja: ............. év .................. hó ...... nap ......... óra ............. perc

Az alkalmazás befejező időpontja: ........... év .................. hó ...... nap ......... óra ............. perc

Az elrendelő neve: ........................................................... beosztása: .......................................

Ha szakképzett ápoló rendeli el, akkor az orvosi jóváhagyás időpontja:

............ év .................. hó ...... nap ............... óra ............... perc

B) Kémiai, biológiai: a beteg beleegyezése nélkül alkalmazott gyógyszer(ek)

A korlátozó intézkedés alkalmazásának rövid indokolása:

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

A korlátozó intézkedés ellenőrzésével megbízott személy:

Neve: ................................................................. beosztása: .....................................................

Neve: ................................................................. beosztása: .....................................................

Neve: ................................................................. beosztása: .....................................................

Neve: ................................................................. beosztása: .....................................................

Az intézet pszichiáter orvosának tájékoztatása megtörtént: év:          nap:………. óra:          perc:……..

További intézkedés: szükséges – nem szükséges

A betegjogi képviselőhöz eljuttatva:

A beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselője, illetve a 4. § (8) bekezdés szerinti esetben a beteg által megjelölt személy tájékoztatása megtörtént:

A felelős vezető tájékoztatásának időpontja: